Befektetési lehetösegék

A KÖZSÉG FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAI 2007 - 2013 KÖZÖTT


A stratégia készítői az önkormányzat vezetőivel történt egyeztetés alapján olyan fejlesztési dokumentációt kívántak készíteni, amely a község lakosságának tényleges szükségletein, a gazdasági- társadalmi adottságain és lehetőségein alapszik, illetve az Európai Unió és a Román Köztársaság forrásfinanszírozási mechanizmusán alapuló, reálisan megvalósítható fejlődési irányokat jelöl ki.
A fejlesztési stratégia középpontjában a társadalmi és környezeti fenntarthatóság áll, amelynek alapvető feltételeként jelenik meg a térség versenyképességének és globális beágyazódásának erősítése, a partnerség - a térségi együttműködés erősítése és helyi/térségi döntések társadalmasítása -, valamint az esélyegyenlőség elvének érvényesítése.
A község fejlődésében - amint az a fentiekben vázolt jövőképből kitűnik - a klasszikus piaci mechanizmusok mellett fontos szerepet kapnak a térségi szereplők annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés a társadalom minél szélesebb rétegeinek biztosítson javuló életkörülményeket. Ebben a jövőképben fontos szerepet kap a társadalmi kohézió, a kötődés erősítése, a hálózatépítés.
A célrendszerben meghatározott fejlesztési stratégia valós lakossági igényeken alapul. Abban az önkormányzati-, vállalkozói és civil szféra képviselőivel egyeztetett elképzelések kerültek megfogalmazásra. A prioritások olyan célok megvalósítására térnek ki, melyekhez támogatási források is hozzárendelhetők lesznek, azaz megvalósíthatóságuk esélye reális. A prioritásokhoz tartozó konkrét projektelemek meghatározására az igények teljes feltárását követően kerülhet sor. Ehhez szükség van a lehetséges együttműködő partnerek további feltérképezésére.
A fejlesztési stratégia messzemenően figyelembe veszi a Románia Nemzeti Fejlesztési Tervében (NFT) megfogalmazott stratégiai céljait, amelyek "egy versenyképes, dinamikus és fejlődő Románia" létrehozására irányulnak, illetve az NFT globális céljaként meghatározottakat, miszerint: Románia és az Európai Unió tagállamai között tapasztalható szociális és a gazdaságfejlesztési különbségek csökkentése a legfontosabb feladat. A stratégia pontosan azokon a területeken fejti ki hatását, melyeket az NFT specifikus céljai is kijelölnek:
• A román gazdaság versenyképességének növelése hosszú távon
• Az alapvető infrastruktúra fejlesztése az európai szabványok szintjére
• A humán tőke fejlesztése és hatékonyabb kihasználása Romániában


A stratégia a következő konkrét pontokban illeszkedik az NFT operatív programjaihoz:
Regionális Operatív Program
• Helyi közlekedési infrastruktúra javítása
• Szociális infrastruktúra fejlesztése
• Helyi üzleti környezet javítása
• Helyi turizmus fenntartható fejlesztése


Gazdasági Versenyképesség Operatív Program
• Innovatív termelési rendszer kialakítása
• Gazdasági versenyképesség növelése kutatások- fejlesztések támogatásán keresztül
• Privát és közszféra információ és kommunikáció technológiához való hozzáférése
• Energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiarendszer fenntartható fejlesztése


Környezetvédelmi Operatív Program
• Az ivó- és szennyvízhálózatok modernizálása és kiterjesztése
• Komplex hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése


Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Program
• Oktatás és felkészítés a tudásalapú társadalom kialakításának és fejlődésének érdekében
• A munkaerőpiac összekapcsolása az életfogytig tartó tanulással
• A munkaerő, illetve a vállalkozók alkalmazkodó készségének növelése
• A munkaügyi szolgáltatások modernizálása
• Aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések promoválása


• Társadalmi beilleszkedés segítése


Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program
• Közlekedési infrastruktúra fejlesztése


Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása
• Felnőttképzés, információszórás, tudásmegosztás
• Fiatal gazdálkodók támogatása
• Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása
• Agrárgazdaságok modernizálása
• Erdők gazdasági értékének növelése
• Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek hozzáadott értékének növelése
• Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységek fejlesztéséhez és alkalmazkodásához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések
• Az önellátó- és félig önellátó gazdaságok támogatása
• Termelői szövetkezetek létrehozásának támogatása


NVT - A vidéki környezet javítása
• Mezőgazdasági területek első erdősítése


NVT - Vidéki életminőség javítása és a gazdasági tevékenységek diverzifikálása
• Vállalkozások létrehozása és fejlesztése
• Turisztikai tevékenységek támogatása
• Falufelújítás, vidéki kulturális örökség megőrzése és ápolása, gazdasági és lakossági alapszolgáltatások javítása


A fejlesztési prioritások megfelelnek a Maros megye 2007- 2013 közötti időszakra szóló fejlesztési programjában foglalt irányelveknek az egyes fejlesztési zónákra vonatkozóan. Ezen dokumentum minden fejlesztési egység tekintetében kiemelt területnek tekinti a szennyvíz és ivóvíz hálózat kiépítését, a szennyvíz tisztítását, a közlekedési infrastruktúra felújítását, az egészségügyi intézmények fejlesztését. Ezen területek a kistérségi stratégiának is meghatározó elemei. A Maros megyei fejlesztési program ezen túlmenően az egyes zónákra vonatkozóan a következő feladatokat emeli ki:
Keleti zóna: (Dózsa György, Dózsa György, Nyárádmagyarós, Nyárádszereda, Backamadaras, Csíkfalva)
1. egészségügy: gondozói központok fejlesztése, létrehozása; egészségügyi létesítmények modernizálása,   felszerelése, felújítása;
2. városi infrastruktúra: csatornarendszer építése, bővítése, felújítása; a gázhálózat és ivóvízhálózat bővítése; szennyvíztisztítók építése; épületek és közterületek felújítása és modernizálása; a közlekedési infrastruktúra modernizálása, felújítása;
3.  szociális munka: épületek építése, felújítása, szociális központok berendezése, felszerelése;
4.  egyéb: a földcsuszamlástól sújtott területek rendbetétele, megelőző intézkedések evvel kapcsolatban; a romák helyzetének jobbítása.


Az elkészült községi fejlesztési stratégia tartalmazza a megyei fejlesztési prioritásokat, fejlesztési területeinek integrálásával túl is mutat azokon. Emellett a stratégia teljes összhangban áll a Nyárádmente kistérség fejlesztési stratégiájával, az abban szereplő térségi fejlesztési irányok figyelembe vételével készült.
A Nyárádmente Kistérség fejlesztési stratégiája a községek összehangolt fejlesztését alapozza meg a térség fejlődésének hatékonyságát tartva szem előtt.
A stratégia a célok elérése érdekében megfogalmazza egy Kistérségi Tudás- és Felnőttképző Központ, egy Kistérségi Fejlesztési és Tanácsadó Központ, egy Kistérségi Agrárinnovációs Központ, egy Kistérségi Turisztikai Központ, illetve egy Kistérségi Civil Központ létesítését.
Dózsa György község stratégiája a költségtakarékosság és a maximális hatékonyság elérése érdekében ezen kistérségi centrumokhoz történő csatlakozás révén biztosítja a lakosság számára a hiányzó innovációs szolgáltatásokat.