A stratégia készítői az önkormányzat vezetőivel történt egyeztetés alapján olyan fejlesztési dokumentációt kívántak készíteni, amely a község lakosságának tényleges szükségletein, a gazdasági- társadalmi adottságain és lehetőségein alapszik, illetve az Európai Unió és a Román Köztársaság forrásfinanszírozási mechanizmusán alapuló, reálisan megvalósítható fejlődési irányokat jelöl ki.

  A fejlesztési stratégia középpontjában a társadalmi és környezeti fenntarthatóság áll, amelynek alapvető feltételeként jelenik meg a térség versenyképességének és globális beágyazódásának erősítése, a partnerség – a térségi együttműködés erősítése és helyi/térségi döntések társadalmasítása –, valamint az esélyegyenlőség elvének érvényesítése.

  A község fejlődésében – amint az a fentiekben vázolt jövőképből kitűnik - a klasszikus piaci mechanizmusok mellett fontos szerepet kapnak a térségi szereplők annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés a társadalom minél szélesebb rétegeinek biztosítson javuló életkörülményeket. Ebben a jövőképben fontos szerepet kap a társadalmi kohézió, a kötődés erősítése, a hálózatépítés.

  A célrendszerben meghatározott fejlesztési stratégia valós lakossági igényeken alapul. Abban az önkormányzati-, vállalkozói és civil szféra képviselőivel egyeztetett elképzelések kerültek megfogalmazásra. A prioritások olyan célok megvalósítására térnek ki, melyekhez támogatási források is hozzárendelhetők lesznek, azaz megvalósíthatóságuk esélye reális. A prioritásokhoz tartozó konkrét projektelemek meghatározására az igények teljes feltárását követően kerülhet sor. Ehhez szükség van a lehetséges együttműködő partnerek további feltérképezésére.

  A fejlesztési stratégia messzemenően figyelembe veszi a Románia Nemzeti Fejlesztési Tervében (NFT) megfogalmazott stratégiai céljait, amelyek "egy versenyképes, dinamikus és fejlődő Románia" létrehozására irányulnak, illetve az NFT globális céljaként meghatározottakat, miszerint: Románia és az Európai Unió tagállamai között tapasztalható szociális és a gazdaságfejlesztési különbségek csökkentése a legfontosabb feladat. A stratégia pontosan azokon a területeken fejti ki hatását, melyeket az NFT specifikus céljai is kijelölnek:
- A román gazdaság versenyképességének növelése hosszú távon,
- Az alapvető infrastruktúra fejlesztése az európai szabványok szintjére,
- A humán tőke fejlesztése és hatékonyabb kihasználása Romániában.

  A stratégia a következő konkrét pontokban illeszkedik az NFT operatív programjaihoz:

Regionális Operatív Program

-  Helyi közlekedési infrastruktúra javítása

-  Szociális infrastruktúra fejlesztése

-  Helyi üzleti környezet javítása

-  Helyi turizmus fenntartható fejlesztése

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

-  Innovatív termelési rendszer kialakítása

-  Gazdasági versenyképesség növelése kutatások- fejlesztések támogatásán keresztül

-  Privát és közszféra információ és kommunikáció technológiához való hozzáférése

-  Energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiarendszer fenntartható fejlesztése

Környezetvédelmi Operatív Program

-  Az ivó- és szennyvízhálózatok modernizálása és kiterjesztése

-  Komplex hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése

Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Program

-  Oktatás és felkészítés a tudásalapú társadalom kialakításának és fejlődésének érdekében

-  A munkaerőpiac összekapcsolása az életfogytig tartó tanulással

-  A munkaerő, illetve a vállalkozók alkalmazkodó készségének növelése

-  A munkaügyi szolgáltatások modernizálása

-  Aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések promoválása

-  Társadalmi beilleszkedés segítése

Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program

-  Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv – A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása

-  Felnőttképzés, információszórás, tudásmegosztás

-  Fiatal gazdálkodók támogatása

-  Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása

-  Agrárgazdaságok modernizálása

-  Erdők gazdasági értékének növelése

-  Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek hozzáadott értékének növelése

-  Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységek fejlesztéséhez és alkalmazkodásához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

-  Az önellátó- és félig önellátó gazdaságok támogatása

-  Termelői szövetkezetek létrehozásának támogatása

NVT – A vidéki környezet javítása

-  Mezőgazdasági területek első erdősítése

NVT – Vidéki életminőség javítása és a gazdasági tevékenységek diverzifikálása

-  Vállalkozások létrehozása és fejlesztése

-  Turisztikai tevékenységek támogatása

-  Falufelújítás, vidéki kulturális örökség megőrzése és ápolása, gazdasági és lakossági alapszolgáltatások javítása

  A fejlesztési prioritások megfelelnek a Maros megye 2007- 2013 közötti időszakra szóló fejlesztési programjában foglalt irányelveknek az egyes fejlesztési zónákra vonatkozóan. Ezen dokumentum minden fejlesztési egység tekintetében kiemelt területnek tekinti a szennyvíz és ivóvíz hálózat kiépítését, a szennyvíz tisztítását, a közlekedési infrastruktúra felújítását, az egészségügyi intézmények fejlesztését. Ezen területek a kistérségi stratégiának is meghatározó elemei. A Maros megyei fejlesztési program ezen túlmenően az egyes zónákra vonatkozóan a következő feladatokat emeli ki:

Keleti zóna: (Dózsa György, Dózsa György, Nyárádmagyarós, Nyárádszereda, Backamadaras, Csíkfalva)

l  egészségügy:  gondozói központok fejlesztése, létrehozása; egészségügyi létesítmények modernizálása, felszerelése, felújítása;

l  városi infrastruktúra: csatornarendszer építése, bővítése, felújítása;  a gázhálózat és ivóvízhálózat bővítése; szennyvíztisztítók építése; épületek és közterületek felújítása és modernizálása; a közlekedési infrastruktúra modernizálása, felújítása;

l  szociális munka: épületek építése, felújítása, szociális központok berendezése, felszerelése;

l  egyéb: a földcsuszamlástól sújtott területek rendbetétele, megelőző intézkedések evvel kapcsolatban; a romák helyzetének jobbítása.

  Az elkészült községi fejlesztési stratégia tartalmazza a megyei fejlesztési prioritásokat, fejlesztési területeinek integrálásával túl is mutat azokon. Emellett a stratégia teljes összhangban áll a Nyárádmente kistérség fejlesztési stratégiájával, az abban szereplő térségi fejlesztési irányok figyelembe vételével készült.

  A Nyárádmente Kistérség fejlesztési stratégiája a községek összehangolt fejlesztését alapozza meg a térség fejlődésének hatékonyságát tartva szem előtt.

  A stratégia a célok elérése érdekében megfogalmazza egy Kistérségi Tudás- és Felnőttképző Központ, egy Kistérségi Fejlesztési és Tanácsadó Központ, egy Kistérségi Agrárinnovációs Központ, egy Kistérségi Turisztikai Központ, illetve egy Kistérségi Civil Központ létesítését.

  Dózsa György község stratégiája a költségtakarékosság és a maximális hatékonyság elérése érdekében ezen kistérségi centrumokhoz történő csatlakozás révén biztosítja a lakosság számára a hiányzó innovációs szolgáltatásokat.