Volt egyszer ,és ma is van, egy agyagtól sárgáló omlós talajú földterület Erdélyben, a szőke Nyárád alsó szakasza, ahol a gyökeres zöldség igencsak otthon érzi magát. Ez a répafélék hazája,”Murokország”, ahogy dr. Benkő Samu művelődéstörténész ,Lőrincfalva nagy szülőtte nevezi.                 Murokország, ahol Dózsa György község a maga öt falujával fekszik, a Nyárád völgyének, Erdély egyik legnépesebb vidékének része.

            A Nyárád völgye ,vagy másnéven Nyárádmente ,79-80 km hosszú, és a Nyárád folyó Görgényi havasokbéli 1289 méter magasságban eredő fórrásától, amely Vármező illetve Nyárádmagyaros közelében található, egészen Nyárádtőig tart. A helységek kb. 70 település, közöttük egy város, Nyárádszereda, sűrűn követik egymást a folyó mindkét partján. Lakossága döntő többsége székely-magyar és református, római- katolikus illetve unitárius vallású. A folyó a martjain sűrűn növő nyárfákról kapta a nevét. A Nyárádmente 1876-ig Marosszék, 1925-40 között Maros megye, 1940-44 között Maros-Torda vármegye, 1944/45-1952 között ismét Maros megye, majd 1968-ig a Maros Magyar Autónom Tartomány része, jelenleg újra  Maros megyéhez tartozik. A Nyárádmentét 3 szakaszra osztották földrajzi szentpontból :Felső-, Közép-és Alsó- Nyárádmentére.

             Murokország az Alsó- Nyárádmentén helyezkedik el, amely Ákosfalvától Nyárádtőig tart, ezen a szakaszon két község és 14 falu található. Murokország, illetve Dózsa György község, az Alsó-Nyárádmentének is az alsó szakaszán helyezkedik el. A széles Alsó- Nyárádmenti folyóvölgyet végig kíséri a Nyárádmenti dombvidék rendszere, amely szerves része a Küküllők hátságának, Erdély egyik nagydomborzati formaegységének.

            Dózsa György községet öt falusi település alkotja,Luka-Ilencfalva,Nagyteremi,Lőrincfalva és Teremiújfalu, amelyek formailag útmenti települések, lakoságuk számát tekintve pedig a közepes nagyságú falusi települések csoportjához tartoznak.

           A község központja Luka-Ilencfalva, Marosvásárhelytől 16 km-re található Dél- nyugati irányban ,Vásárhelyről az E60-as nemzetközi útvonalon, illetve Nyárádtőtől a 151D útszakaszon érhetjük el. Luka-Ilencfalva első említése 1331-ből való és a hagyomány szerint Lukafalvát, egy Lukács nevű szent életű emberről nevezték el, aki templomot épített a mostani községközpont helyén, illetve Ilencfalva esetében vagy egy Ilend nevű telepes a névadó ,esetleg eredetileg kilenc telepes család alkotta a mai település középkori magvát. Éredekességként meg kell említenünk, hogy  az 50-es években erőszakos és mesterséges névváltoztatás történt, akkor kapta Luka-Ilencfalva a Dózsa György nevet politikai megfontolásokból, egyébként semmi köze a középkori történelmi személyiséghez. A két falu lakói azonban nagyon ragaszkodnak az eredeti megnevezésekhez.

           Rákossi Lajos református lelkész építette Luka- és Ilencfalva között a templommal szemben az iskolát 1868-71-ben, amely jelenleg az óvodának ad otthont.A jelenlegi iskola épülete 1963-ban készült, az intézmény pedig büszkén viseli az alapító, Rákossi Lajos nevét.

            Mint már említettük, a kertészkedés a fő termelési tevékenység. A luka-ilencfalvi illetve lőrincfalvi zöldségféléket megtaláljuk Medgyes, Gyergyó, Csíkszereda, Maroshévíz és természetesen Marosvásárhely napipiacain. A község lakossága döntő többségében székely- magyar és református vallású. Nagyteremiben, ezzel ellentétben ,a lakosság ¾-e román nemzetiségű és ortodox vallású. Még meg kell említeni a kisebb létszámú római- katolikus és neo- protestáns csoportokat.

            Az érdekességek és értékek közül el kell mondanunk, hogy  a volt Marosszék területén két vidéken él a betlehemezés hagyománya. Az egyik itt a Teremiújfalu nevű településén. Teremiújfaluban a betlehemezés a református hagyományvilághoz tartozott akárcsak a Mezőségen, Kalotaszegen vagy az Alföldön. A játékot serdülő legények adták elő, azonban az 1940-es évek végén betiltották. A 70-es évek közepén Vetési András földműves saját emlékezete alapján betanította, azóta minden évben betlehemeznek ünnep szombatján és minden házat felkeresnek ahova beengedik őket. A játék szereplői a csengettyűs bottal beköszönő kengyelfutó, a király, Szent József, két angyal és két pásztor.